2012. február 4., szombat

ahw *-*

Lábujjhegyre álltam, hogy megcsókolhassam. Lassan, lágyan csókolt. Ez különleges volt. Aztán egy puszit nyomott a homlokomra. A mellkasához hajtottam a fejem, hogy halljam a szívdobogását.
- Már csak érted dobog. - suttogta.
- Ha értem dobog.. akkor ez a kedvenc dalom. És ha értem dobog, ha rajtam múlik, halálomig lesz oka dobogni!. - mondtam halkan.
Elmosolyodott, majd magához húzott gyengéden. Behunytam a szemem, és magunkat láttam. Egy boldog örökkévalóságot.